Felsőoktatás

Alapinformációk a magyar felsőoktatásról

 

Az átalakuló magyar felsőoktatási rendszer

Magyarország 46 európai országgal egyetemben részt vesz a bolognai folyamatban, melyben a tagországok önként vállalták felsőoktatási rendszereik összehangolását. A bolognai folyamat példátlan mértékű változásokat hozott az európai felsőoktatásban, s alapvetően meghatározta a hazai felsőoktatás legutóbbi történetét is.

Az 1999-ben elindított független kormányközi folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé váltak (illetve válnak). Az egységes struktúra három legfontosabb irányelve a hasonlóan felépülő többciklusú képzés bevezetése, a képzések kölcsönös elismerhetőségét biztosító kreditrendszer megalkotása, valamint a felsőoktatási intézmények - és országok - közötti mobilitás elősegítése.

Többciklusú képzés

A hazai felsőoktatási rendszer 2006-ban állt át a többciklusú képzésre, melyben alap-, mester- és doktori képzésen alapuló felsőfokú képzési rendszer jött létre. A rendszer célja elsősorban, hogy a korábbi rendszernél rugalmasabb kereteket adjon a továbbtanuláshoz és megfeleljen az Európában egyre fontosabbá váló egész életen át tartó tanulás elvének.

 

A képzési szintek

A bolognai folyamat során 2006-ben bevezetett többcikusú képzés fő pillérei az alap-, mester- és doktori képzés, a palettából pedig érettségizettek és már diplomával rendelkezők is válogathatnak. A rendszerbe több ponton is be lehet lépni és biztosított a kilépési lehetőség is a munkaerőpiacra.

Az alapképzésben az általános ismeretek, készségek, képességek és a szakmai kompetenciák, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlat megszerzése is biztosítható. A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, illetve a diplomások számára megcélozható szakirányú továbbképzéseken, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben van lehetőség. Egyedi csoportot alkotnak az ún. egységes, osztatlan képzések, melyeken gyakorlatilag összeolvad az alap- és a mesterképzés: érettségivel kell jelentkezni, de mesterképzést adó diplomát lehet szerezni. A felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés is: az ilyen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe. Miközben a hallgató szakmát szerez, felsőfokú végzettséget nem kap.

 

Alapképzés (A)
Az alapfokozatot (bachelor) nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, mellyel lehetővé válik a végzés utáni elhelyezkedés. Az alapszakok egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújtanak a tanulmányok azonnali, vagy későbbi folytatásához, tehát a mesterképzésen való továbbtanuláshoz. Időtartama az adott képzéstől függően 6-8 féléves lehet.

Mesterképzés (M)
A mesterképzésben (master) a szakmai specializálódásra, elmélyültebb tudás megszerzésére van lehetőség. Ilyen típusú szakokra valamelyik alapképzés elvégzése után vagy legalább azzal egyenértékű, vagyis főiskolai diplomával nyílik mód. A hallgató mesterszinten az általa elvégzett alapszakkal azonos, vagy attól eltérő területen is folytathatja tanulmányait. (Elképzelhető például, hogy egy alapszakos oklevéllel rendelkező műszaki menedzser műszaki vonalon megy tovább, és az is, hogy közgazdasági mesterszakon szerez mesterfokozatot.) A mesterszakot végzettek előtt két lehetőség áll: munkába állnak vagy folytatják tanulmányaikat doktori képzésben (természetesen van lehetőség a kettő vegyítésére is). A mesterképzés 2-4 féléves lehet, ez alól kivételt képez a tanárképzés, amely 5 féléves is lehet.

Egységes, osztatlan képzés (O)
Néhány szakon ún. egységes, osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők. Ezek a szakokon gyakorlatilag érettségivel lehet megszerezni a mesterfokozatot. Ennek köszönhetően az ilyen szakokon a képzési idő 10-12 félév.

Felsőfokú szakképzés (F)
A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmények és - velük együttműködésben - egyes középiskolák által végzett olyan képzés, amely szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Akárcsak az alapszak, ez a képzési forma is érettségire épül, viszont csak két éves. Az ilyen szakok elvégzésével a részt vevők olyan végzettséget kapnak, amely képessé teszi őket az azonnali munkaerő-piaci elhelyezkedésre, de megkönnyíti a továbbtanulásukat is a felsőoktatási intézmények valamelyik alapszakán. Ráadásul a képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe, illetve az új képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is, pl. ha a felsőfokú szakképzés követelményei jobban megfelelnek a hallgató igényeinek. A felsőfokú szakképzés nem ad felsőfokú végzettséget (diplomát), azonban szakmát igen.

Szakirányú továbbképzés
Szakirányú továbbképzésen az alap-, mesterfokozatot követően lehet részt venni. Ez a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

Doktori képzés
A tudományos ismeretek bővítésére a mesterszak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzésben (DLA) van lehetőség.

 

forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/a_magyar_felsooktatas

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legfrissebb hírek

Események

Eseménynaptár

november 2018
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30